Renaissance Színház 1920-1926

Az első világháború és a forradalmak után Budapest szórakoztatóiparának viszonyai gyökeresen átalakulnak. A mulatók látogatottsága rohamosan csökken. Csak az nyújt némi reményt a szórakoztatóiparból élőknek, hogy új találmány lapul tarsolyukban: a film! Ahogy tökéletesedik a filmkészítés technikája, gyarapodik a filmiparba befektetett tőke is. Társadalmi eseménnyé emelik az addig úgy lenézett "mozit". Elegáns mozgóképszínházakat építenek, szimfonikus zenekarokat szerződtetnek, a legtökéletesebb technikai berendezéseket vásárolják meg. A film forgalmazását elegáns filmpremiereket rendezve igyekeznek a színházi műsor hagyományához igazítani.

A filmesek a Télikertre, a kitűnő helyen épült, szemet gyönyörködtető építményre is szemet vetnek.

Az első átépítési tervekben még csak vetítésre is alkalmas mulatóról van szó, de végül színházzá és filmszínházzá alakítják.

Az átépítés históriája jól példázza, hogy ebben az időben a színház és mozi élethalálharcát vívja. Egy bécsi részvénytársaság, a Radius Rt. 1920-ban húsz esztendőre veszi bérbe a Télikertet Wabitsch Lujzától, a ház tulajdonosától, hogy filmszínházat, és Góth Sándor igazgató vezetésével prózai színházat létesítsen benne. A háztulajdonossal folytatott hosszas huza-vona és pereskedés után, amelynek végén Wabitsch Lujzát többrendbeli árdrágítás címén egy hónapi elzárásra és kétezer korona pénzbüntetésre ítélték el - 1920. december 10-én végre megnyílik a Renaissance Filmszínház. 1921. április 15-én pedig Liptai Imre Pesti asszony című vígjátékának premierjével megkezdődnek a színházi előadások.

A színház megalakulásakor a főrendező Góth Sándor mellett a társulat fő erősségét jelenti Berky Lili, Góthné Kertész Ella, Mészáros Giza, Bánóczi Dezső, Gaál Béla, Gózon Gyula, Kőváry Gyula, Pethes Sándor. 1922. februárjában pedig igazi sztár érkezik a Nagymező utcába: Csortos Gyula.

1923 januárjában Bárdos Artúr veszi át a vezetést, aki a Belvárosi Színház igazgatói székéből távozik hirtelen elhatározással, és ottani színészeit: Simonyi Máriát, Táray Ferencet, Baló Elemért, Ilosvay Rózsit szerződteti le, velük frissíti fel a társulatot. Csakhamar idejön Törzs Jenő és Somlay Artúr is.

1923. március 9-én megszűnnek a mozielőadások, így többé semmi nem korlátozza Bárdos kibontakozását. Pályájának több emlékezetes sikere születik meg a Renaissance Színházban. Bemutatja Crommelynck művét, A csodaszarvast Márkus László expresszionista díszletével, Tőkés Anna szereplésével. Móricz Zsigmond Búzakalászában is "új színésznőt" avatnak: Somogyi Erzsit. A Renaissance Színházban számos magyar szerző jut szóhoz: ifj. Gaál Mózes, Szenes Béla, Orbók Attila, Vajda Ernő, Földes Imre, Lengyel Menyhért, Zágon István, Bánffy Miklós. Innét indul hódító útjára Szép Ernő Lila ákác című vérbeli pesti története.

Bárdos széles világirodalmi kitekintést is ad. A kortárs francia drámairodalomból kiválasztott Paul Géraldy Szeretni! és Jean Sarment Az árnyhalász című színjátéka nagy sikert arat. Színre kerül George Kaiser Asszonyáldozata, Ibsen Kísértetekje, Shakespeare Hamletje és Strindberg Haláltánca.

A vállalkozás mindennek ellenére csakhamar kifullad, noha igencsak sikeres sorozatokban játsszák a darabokat. 1926 januárjában az alábbi közlemény jelenik meg az újságokban: "Dr. Bárdos és Dr. Sávoly Brunó a Renaissance és a Belvárosi Színház igazgatói a színházakat bérlő pénzcsoporttal való tanácskozás után a színházak valamennyi tagjának felmondtak. A két színház február 1-jétől konzorciumos alapon működik. Bárdos Artúr nyilatkozata szerint szeptember 1-jétől visszaállítják a régi helyzetet." 1926. április 12-én a Renaissance Színház bezár. 1926 őszén már Radius Filmszínház néven nyitja meg kapuit.