• Főoldal
  • A Színház
  • Művészeink
  • Előadások
  • Fesztiválok
  • Jegyinformáció
  • Hírek
  • Galéria
  • Kapcsolat

Petőfi Színház,
az ifjúság színháza 1954-1960

Az Ifjúsági Színház az 1954/1955-ös évadtól új elnevezéssel - Petőfi Színház, az ifjúság színháza - működik tovább. Kamaraszínháza, a Paulay Ede utcában lévő Úttörő Színház pedig Jókai nevét veszi fel. Az érlelődő politikai és gazdasági változások a színházak életére is erősen kihatnak. Megszűnik az állami irányítás túlzott központosítása. A színházak az 1956-1957-es évadtól kezdve a tanácsoktól kapják az állami szubvenciót, a tanácsok "segítenek" a művészeti vezetőknek a műsorpolitika kialakításában.

A minisztérium ekkor jelenti be, hogy a Petőfi Színház új arculatot kap: az intézményt évente mindössze harmincnyolc ifjúsági előadásra kötelezik - egyébként "igazi", modern, felnőtt színház válik belőle. Az új feladatokhoz új tagokkal erősítik meg a társulatot: Petur Ilka, Köműves Erzsi, Hacser Józsa, Mádi Szabó Gábor, Csákányi László, Benedek Tibor szerződik a Petőfi Színházba. Főrendezővé Egri Istvánt nevezik ki.

A színház Molnár Ferenc Olympia című vígjátékának bemutatásával teszi le névjegyét, és ezzel - akkor úgy tűnik - végleg visszahelyezi jogaiba a világhírű írót.

Az Olympia kirobbanó sikere eltompul egy nagyobb, sorsdöntő robbanás: 1956. október 23-a mellett. Október végén a társulati ülésen a színház egyhangúlag Egri Istvánt választja meg igazgatónak.

Két hónapi kényszerszünet után, 1956. december 25-én az Olympiával folytatja a színház. A kijárási tilalom következtében az első előadások délelőtt 11-kor, majd délután 2 órakor kezdődnek.

A forradalmat követően minden merészebb törekvés zátonyra fut. 1957-ben a Petőfi és a Jókai Színház közös igazgatója Simon Zsuzsa lesz. A Petőfi és a Jókai Színház "konszolidálásában" a kultúra irányítói kettős taktikát követnek. Az 1956-1957-ben bemutatott sikerdarabokat, az Olympiát és A sasfiókot műsoron hagyják, és a korábbiakban mellőzött színészeket is alkalmazzák, így: Peéry Pirit, Vértes Lajost, Bánhidy Lászlót. De Horváth Teri, Görbe János és a rendező, Kazimir Károly szerződtetésével a restaurációs törekvés is körvonalazódik: a paraszti és munkás témájú előadások, a korábbi években kicsiszolt stílus folytatásának szándéka.

1958-ban önálló gazdálkodást vezetnek be a színházakban. A többletbevételről attól fogva önállóan dönthetnek az intézmények.

Az új feladatra a Petőfi Színház Hašek-Burian művével, a Svejk című művének bemutatásával válaszol: 217 előadását 169729 néző látja.

Ám a gazdasági szempontok mellett a színház igen nagy figyelmet szentel az "eszmei zűrzavar" leküzdésének. A Petőfi Színház műsorára ekkor kerülnek vissza a Szovjetunió és a népi demokratikus országok drámái.

A politikai enyhülés nyomán azonban érdektelenné válnak a Petőfi Színház propagandisztikus bemutatói. A két játszóhellyel rendelkező, felduzzasztott társulatú intézmény átszervezése elkerülhetetlenné válik. 1960-ban a Petőfi Színházat megszüntetik: jogutóda a Jókai Színház lesz. A Nagymező utcában pedig új zenés színházat alapítanak, amelyet - ki tudja milyen megfontolásból, talán az egyszerűség kedvéért - Petőfi Színházra keresztelnek.

Online Jegyvásárlás
AJÁNDÉKUTALVÁNY 
Bemutatók
Álmomban megcsaltál
2021. március 27. Nagyszínpad
Illatszertár
2020. október 30. Nagyszínpad
Gyilkosság az Orient Expresszen
2020. szeptember 5. Nagyszínpad
Művészet
2020. szeptember 4. Thália Télikert
Naptár
Napi Műsor
Hírlevél

Thália Színház
1065 Budapest,
Nagymező utca 22-24.
Jegypénztár: 36 1 331 0500
jegy@thalia.hu
A színház
Művészeink
Előadások
Fesztiválok
Jegyinformáció
Hírek
Galéria
Kapcsolat
Házirend
Adatkezelési tájékoztató
Thália Színház
Próbatábla
Impresszum
Kiemelt médiatámogatók:
MTVA Metropol
Partnereink:
Főtaxi
Emberi Erőforrások Minisztériuma
A Thália Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata
fenntartásában működik.

© 2021 Thália Színház — Minden jog fenntartva.