Petőfi Színház 1960-1962

A közvélemény általában a musical comedy otthonának véli az új intézményt, de Szinetár Miklós művészeti és Petrovics Emil zenei vezető ez ellen élesen tiltakozik. A színház műsorát a zenés színpad klasszikusaiból, magyar és külföldi klasszikus művek zenés változataiból, nagy sikerű külföldi musicalekből és új magyar zenés játékokból kívánják kialakítani.

A színháznyitó-darab, Bertolt Brecht és Kurt Weill Koldusoperája, jelkép és hitvallás is egyben. Ez a Koldusopera első olyan magyar előadása, amelyen a zene teljes terjedelmében, eredeti hangszerelésben hangzik el. A több helyről szervezett társulat erre a premierre még nem forrott együttessé, de Feleki Kamill, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Domján Edit, Horváth Tivadar, Harkányi Endre játéka meggyőzi a közönséget és a kritikusokat arról, hogy a szerződtetésekben is bölcsen döntött az új utakat kereső vezetőség.

Az amerikai musicalt reprezentáló második bemutató - Saidy-Harburg-Lane Szivárványvölgye - után megszületik az új magyar zenés játék, az első musical tragedy, ahogyan Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét elkeresztelik. A forró légkörű színházi este egy csapásra polgárjogot szerez a műfajnak - bár a Petőfi Színház működése során soha többé nem sikerül hasonló színvonalú és hasonló sikerű új magyar zenés művet bemutatni.

Hamarosan kiderül, az új műfaj, a zenés játék megteremtésénél nem választható szét a zene és az irodalom, a műnek már tartalmi megfogalmazása pillanatában számolnia kell az egyenrangú zenei alkotóelemmel.

De még ennél is súlyosabb tanulság, hogy az új műfajhoz új közönséget kell toborozni.

1962-ben Katona Ferencet nevezik ki a színház élére, aki programjában új elveket fogalmaz meg, nyíltan szakítva a korábbi vezetéssel és az eredeti célkitűzésekkel.

A színház első bemutatója, Moldova György Légy szíves, Jeromos! című bohózata, Fényes Szabolcs zenéjével, Romhányi József verseivel, Kazal László főszereplésével jól szemlélteti a változást. Az új törekvéseknek egy művészeten kívüli esemény vet véget: alig néhány héttel az évadnyitás után a Petőfi Színházban hullani kezd a mennyezeti vakolat, az épület életveszélyessé válik. A Nagymező utca 22-24. október 25-én kénytelen bezárni.

Az Izabella téren álló, volt Magyar Színház épülete szerencsére üresen áll, 1962. november 16-án ott folytathatja előadásait a Petőfi Színház.

1962 telén a Nagymező utcai volt Petőfi Színház felújítását még másfél-két évre tervezik. A koncepció szerint a régi, elavult otthonát korszerűsíteni kénytelen Fővárosi Operettszínházat kellene majd ideköltöztetni.

Egy váratlan esemény azonban mindent felforgat.