• Főoldal
  • A Színház
  • Művészeink
  • Előadások
  • Fesztiválok
  • Jegyinformáció
  • Hírek
  • Galéria
  • Kapcsolat

„Moliére és Parti Nagy Lajos garancia a jó szórakozásra"

2016. augusztus 18.

Szeptember 8-án a Vidéki Színházak Fesztiválja keretében kerül színre Molière népszerű komédiája, a Tartuffe, mely a tatabányai Jászai Mari Színház előadásában lesz látható. Az előadásról Szikszai Rémusszal, az előadás rendezőjével beszélgettünk.

„Moliére és Parti Nagy Lajos garancia a jó szórakozásra

                                                                                                                    Szikszai Rémusz

Mikor mutatta be a produkciót a tatabányai színház és milyen volt a fogadtatása?

Tavaly októberben mutattuk be az előadást és nagyon jól fogadta a közönség. Az a ritka dolog állt elő, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a bemutatót követő szűk hat hónapban nagyjából negyven előadás ment le belőle. Jól szemléleti a sikerét, hogy nagyon ritkán fordul már elő, hogy a nézők bekiabálnak egy-egy előadás alatt, most mégis volt rá példa, Orgon és Tartuffe egyik párbeszédénél valaki bekiáltotta Orgonnak, hogy „te hülye!”

Mitől aktuális ma egy olyan klasszikus darab, mint a Tartuffe?

Olyan korszakalkotó szerzők esetében, mint Molière, Shakespeare vagy Goldoni ez nem kérdés. A Tartuffe története olyan problémafelvetésekkel foglalkozik, melyek örök érvényűek, ezért mindegy is, hogy farmerben vagy rizsporos parókában játsszuk őket vagy, hogy épp milyen korszakát éli épp az emberiség. Olyan dolgokkal foglalkozik a darab, melyek örök érvényűek: a félelem, a csalás, a szerelem, a féltékenység mind ilyen.

Nagy rendezői kihívás egy ilyen sokat játszott klasszikus történetet színpadra állítani?

Ennek a darabnak az a különlegessége, hogy bár híven követi Molière Tartuffe-jét, a szövege több, mint egyszerű fordítás. Ezért is az a címe, hogy Molière: Tartuffe, a szerzője pedig Parti Nagy Lajos. A nyelvezetét tekintve egyértelműen egy újraírt darab. Két különlegessége is van, a már említett nagyon speciális nyelven kívül a másik, hogy az eredeti öt felvonás helyett Parti Nagy csak négy felvonást írt és az ötödik felvonás erkölcsi végkifejletét, mikor a rosszak megbűnhődnek, nyitva hagyja a fordító-szerző. Ennek köszönhetően minden helyen más befejezése van az előadásnak. Az ősbemutatója a Nemzeti Színházban volt, de játszotta az Örkény Színház is és mind más-más záróképet alkalmazott. Azt a változatot, amit mi játszunk Tatabányán, csak ott lehet látni, ezért aztán az a furcsa dolog állt elő, hogy ha ezeket a darabokat egyszer kötetbe gyűjtenék, három különböző variációként jelenne meg, noha mégis ugyanarról a darabról van szó.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy klasszikus darabokat újrafordítanak, vagy átírnak. Miért fontos ez?

Egy fordítás mindig a saját korának terméke. Ha például a Shakespeare-fordításokat hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy minden fordító a saját korának nyelvezetében és a saját kora erkölcsei szerint fordított. Shakespeare esetében például a romantika korában született fordításokból teljes egészében hiányzik a trágárság, míg az eredetiben megtalálható. Azért is szükséges újrafordítani a klasszikusokat, hogy a jelenkor nézői ne veszítsék el az érdeklődésüket irántuk. Ugyanígy van ez a Molière-darabok esetében is. A Tartuffe-öt lefordította Vass István és Petri György is. Mindkét fordítás csodálatos, de a maguk korát tükrözi és stilárisan is különböznek. Az eredeti szövegben alexandrinusokban beszélnek, míg a Patri-féle fordításban csak Tartuffe beszél versben. Parti Nagy Lajos szintén alexandrinusokban írta meg a szöveget, de rímek nélkül.

Más korba is van helyezve az előadás, vagy a történelmi kontextust megtartották?

A fordító a rendezőre bízza ezt a döntést, hiszen nem tartalmaz utalást a konkrét korra. Mikor királyról beszél, nem teszi egyértelművé, hogy melyikről, így alkalmas lenne arra, hogy más korba helyezzük, azonban ezzel a lehetőséggel nem éltünk. Megtartottuk az eredeti kort, mikor a királyról beszélnek a szereplők, egyértelműen XIV. Lajosra gondolunk.

Tatabányán kívül hol lehetett már látni ezt az előadást?

A POSZT-on és a Városmajori Szabadtéri Színpadon is lehetett már látni és az Ördögkatlan Fesztiválra is meghívást kaptunk.

Miben különbözik a fővárosi és a vidéki közönség?

Néhány éve Dunaújvárosból érkezett szintén a Thália Színházba Szép Ernő Május című darabja. Úgy gondolom, Szép Ernő humora elsősorban budapesti humor, amit mi sem bizonyít jobban, hogy többet nevettek rajta Budapesten, mint vidéken. Úgy látom a vidéki közönség egy kicsit konzervatívabb színházi értelemben, míg a budapesti nézők talán kicsit nyitottabbnak tűnnek. Ennek nyilván az az oka, hogy a fővárosban rengeteg színház van, sokféle előadást lát a közönség és kicsit jobban hozzá vannak szokva a kísérletező, szokatlanabb, vagy formabontó előadásokhoz.

Mivel ajánlaná az előadást a Thália Színház közönségének?

Talán azzal, hogy Molière és Parti Nagy Lajos garancia a jó szórakozásra, ráadásul a hiszékenység és az ehhez kapcsolódó őrület a mai napig aktuális.

Cikkek, KritikákKinyit
„Ebbe az előadásba valahogy beleszólt a Jóisten"

Ismét a Vidéki Színházak Fesztiváljával indítjuk az új évadot

Kapcsolódó Előadás(ok)Kinyit
Molière: Tartuffe

Kapcsolódó galériákKinyit
Parti Nagy Lajos: Moliére:Tartuffe - VSZF 2016

Parti Nagy Lajos: Moliére:Tartuffe - VSZF 2016

6 kép
Vissza a hírekhez
Online Jegyvásárlás
AJÁNDÉKUTALVÁNY 
Bemutatók
Illatszertár
2020. október 30. Nagyszínpad
Gyilkosság az Orient Expresszen
2020. szeptember 5. Nagyszínpad
Művészet
2020. szeptember 4. Thália Télikert
Naptár
Napi Műsor
Hírlevél

Thália Színház
1065 Budapest,
Nagymező utca 22-24.
Jegypénztár: 36 1 331 0500
jegy@thalia.hu
A színház
Művészeink
Előadások
Fesztiválok
Jegyinformáció
Hírek
Galéria
Kapcsolat
Házirend
Adatkezelési tájékoztató
Thália Színház
Próbatábla
Impresszum
Kiemelt médiatámogatók:
MTVA Metropol
Partnereink:
Főtaxi
Emberi Erőforrások Minisztériuma
© 2021 Thália Színház — Minden jog fenntartva.