Bán Bálint 1990-ben született Budapesten. 2014 júniusában diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor növendéke volt. Szakmai gyakorlatát a Budapesti Katona József Színházban töltötte. Sokfelé játszik alternatív társulatokkal, és a Budaörsi Játékszínben is látható több előadásban.

TÍZ KÉRDÉS, TÍZ VÁLASZ

Mi a számodra legértékesebb értéktelen tárgyad?

Édesapámtól örököltem egy dzsogingot, ami ha jól tudom egyidős velem. Mikor én elkezdtem használni még csak egy darab pici lyuk volt a bal térdén, mostanra már olyan lett mint valami új tipusú air-cooling systemes csodanadrág, hiszem alig tartja valami egyben, annyi rajta a luk és a szakadás. A mai napig imádok benne próbálni.

Emlékszel még, mi volt a jeled az óvodában?

Szemüveg. Mindig valami vagányabbra vágytam. Mondjuk mozdonyra.

Mi volt az a sportág, ami a legkevésbé/legjobban ment a suliban?

Világ életemben versenysportoltam, és van egy olyan furcsa tulajdonságom, hogy amilyen sporthoz fogok az mindig azonnal nagyon fekszik nekem. A nehézség a továbblépésben rejlik, mert amilyen előnyt élvezek a másokkal szemben kezdetben, a továbbiakban annyira nehéz is a fejlődés. Kedvenceim egyébként az vizi- és az extrém sportok.

Milyen tulajdonságot irigyelsz a nőkben, mit tanulnál el tőlük?

A nők ha szeretnek, képesek létrehozni egy különálló univerzumot.

Ha három hónapot eltölthetnél valahol a világon, hova utaznál (és miért)?

Újabban nagyon érdeklődöm a távol-keleti kultúrák iránt. Azt hiszem Kína lenne a választásom, de valahol inkább vidéken mint a nagyvárosokban. A belső egyensúly és harmónia vonz, amit az ott élő emberek életfilozófiájukban képviselnek.

Ha az állatkertben egy egész napot egyetlen állat megfigyelésével kellene töltened, melyik állatot választanád?

A hangyákat.

Melyik írótól olvastad a legtöbb művet (önszántadból), és melyik műve tetszett a leginkább?

Boris Viant nagyon szeretem, Tajtékos napok című regénye nagy hatással volt rám már kamaszként is, de Venyigeszú és plankton és Alvilágjárók című regényeit is nagyon kedvelem. Finomhangolású és minden érzékszervre ható írásai a lélek összes bugyrát megdelejezik. Az oroszok közül nagy rajongója vagyok Dosztojevszkijnek és Tolsztojnak, de ha magam alatt vagyok vagy n em találom a helyem a világban, szívesen forgatok egy Brecht vagy Kavafisz verses kötetet.

Mi a számítógéped háttérképe?

Nem rég voltam az El Caminon spanyolországban, egy ott fotózott tájkép a hátterem.

Ha egy világszerte ismert emberrel találkozhatnál, ki lenne az, és mit kérdeznél tőle?

Talán Nosztradamusztól kérdezném meg, hogy ilyennek gondolta-e jóslataiban napjainkat, vagy Charlize Therontól, hogy megiszik-e velem egy pohár italt.

Milyen idézetet írnál ki a nappalid falára?

Az emberek nem változnak. A dolgok változnak.