Ványa bácsi
180 perc, 1 szünettel
120 évvel ezelőtt látott napvilágot Anton Pavlovics Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a munkába fásult zsémbes agglegény, Ványa bácsi története. Elhunyt húga lányával él a birtokon, melyről lemondott, hogy támogassa nagyra tartott sógorát, a nyugalmazott egyetemi tanár Szerebrjakovot. Egyhangú, de nyugodtnak legkevésbé sem mondható életük elfojtott érzelmek, ki nem mondott szavak okozta feszültségekkel teli, a fő probléma mégis a féltékenység. Ványa reménytelenül szerelmes Szerebrjakov gyönyörű feleségébe, Jelena Andrejevnába, aki még mostohalánya, Szonya vágyának tárgyát, Asztrovot is az ujja köré csavarja...
Az alapkonfliktus tehát adott, és a dráma szereplőire nem is várhat más, csak az elkerülhetetlen csehovi megoldás:
„Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket – azok talán megtalálják a módját, hogyan lehetnek boldogok, de mi…“
Szerebrjakov: Ivaskovics Viktor
Jelena Andrejevna: Erdélyi Tímea
Szonya: Tarpai Viktória
Vojnyickaja, Marija Vasziljevna: Bakos Éva
Vojnyickij, Ivan Petrovics: Sipos Imre
Asztrov, Mihail Lvovics: Kaszás Mihály
Tyelegin, Ilja Iljics (Waffles): Kis Domonkos Márk
Marina: Kútvölgyi Erzsébet
Szolga: Smál-Szilaj Gábor
író: A. P. Csehov
fordította: Morcsányi Géza
látvány: Alla Fedoryshyna
tolmács: Illényi Éva
rendezőasszisztens: Nagy Sári
rendező: Yaroslav Fedoryshyn
